Budapest, 1962. július 9. A csillagvizsgáló munkatársa felemel egy kislányt hogy belenézhessen a távcsőbe az Uránia Csillagvizsgálónak a Gellért-hegyen, a Citadellában működő nyári bemutatóhelyén
Békéscsaba, 1975. október 10. Marik János 63 éves állatgondozó összeszereli a távcsövét. A csillagászkodó férfi a békéscsabai tanyavilágban élt feleségével. 1971-ben egy csillagászati könyv alapján távcsövet készített, majd egy 25 cm tükörátmérőjű távcsövet épített. Rendszeresen megfigyeléseket végzett és naplót vezetett a napfoltokról, a Holdról és más égitestekről.
Eger, 1970. május 31. A hordozható kis kvadráns egyike a Hell Miksa csillagász által tervezett obszervatórium egykori, XVIII. századi berendezési tárgyainak. A volt obszervatórium csillagászati múzeumként működik az egykori Líceum (később Eszterházy Károly Főiskola) toronyépületében.
Budapest, 1977. augusztus 17. A Népligetben megnyílt a Planetárium. - A planetárium szó kettős értelmű: jelenti egyrészt azt az intézményt, ahol a csillagászat és az űrkutatás legérdekesebb eredményeit láthatjuk, másrészt azt a különleges és nagyon bonyolult vetítőműszert, amellyel mindez megvalósítható. A Magyar Planetárium tervei 1973-ra készültek el. Az intézmény átadására 1977. augusztus 17-én került sor, az első csillagászati műsort a nagyközönség augusztus 20-án nézhette meg. A képen: próbaelőadás a megnyitó előtt a Planetáriumban.
Budapest, 1953. augusztus 25. A csillagászatról szóló ismeretterjesztő előadást hallgatja a közönség az Uránia Csillagvizsgáló előtti réten.
A fotók az MTVA fotóarchívumából kerültek megvásárlásra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
